Látnivalók

Az Erzsébet híd története

az 1800-as évek végén kezdődött, amikor is törvény írta elő, hogy Budapesten két új hídnak kell épülnie. A Ferenc József híd, a későbbi Szabadság híd a Millenniumra el is készült, az Eskü téri azonban még hosszasan váratott magára.

Erzsébet királyné – becenevén Sissi – Ferenc József osztrák császár felesége volt. Az uralkodói párt a kiegyezés után, 1867-ben koronázták meg a Mátyás-templomban, és a főváros hamar megkedvelte a legendás szépségű királynét. Sissi éveket töltött gödöllői kastélyában, és sokat tett a magyar nyelv elfogadásáért, az oktatásért, a kultúráért, így hamar komoly kultusza alakult ki. Nem csoda, ha az urbánus legenda szerint maga Budapest lakossága kérte, hogy az Eskü téri híd viselje a meggyilkolt királyné nevét.

Az építkezés csak 1898-ban kezdődhetett el és 1903. október 16-án adták át a forgalomnak.

A "Bözsi"

a városképet is megváltoztatta: a pesti oldalon átalakította az utcák rendszerét, miatta bontották el a régi Városháza épületét, és emeltek számos, azóta is látható műremeket. Ezek közül is kitűnik a Klotild-palota ikerépülete, amelyet 1899-ben, már a híd építésének megkezdése után terveztek a leendő dunai átjáró két oldalára.

A II. Világháború alatt a németek robbantását az Erzsébet híd sem kerülhette el, de a töltet csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbant fel, így 1945. január 18-án a pesti hídfő állva maradt.

Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor. El kellett dönteni, a régi hidat építsék-e újjá, vagy újat emeljenek. De az is kérdés volt, hogyha az új mellett döntenek, akkor az ismét lánchíd vagy kábelhíd legyen-e. Végül Sávoly Pál az eredeti terveket és a híd maradványait felhasználva alakította ki a modern kábelhidat 1961 és 1964 között.

A régi Erzsébet lánchíd

egyes elemei ma már csak a Városligetben, a Közlekedési Múzeum előtt láthatóak. A kábelhídra a növekvő forgalom miatt is szükség volt, ez a szerkezet ugyanis könnyebb, ám kevésbé merev, mint a lánchíd, ezért jobban bírja a terhelést. Az új Erzsébet hidat, amely a régi, kijavított pilléreken áll, 1964. november 21-én avatták fel,

Az újjáépített híd kivilágítását tervezte és kivitelezte (1963–1964 között) Vitéz Csákány György kisiparos.
A híd későbbi díszkivilágítása 2009. október elején készült el, s 2009. november 17-én, a főváros napján adták át hivatalosan.

A japán nép ajándékaként a költségek felét Japán állta, a kidolgozást Isii Motoko japán tervezőnő végezte.

Kirándulásunk erre a helyszínre!

Vissza