Látnivalók

HALÁSZBÁSTYA

Magyarország > Közép-Magyarország > Budapest

Halászbástya

A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok, közé tartozik.

Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását. 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek, a Budai Várnegyed részeként.

A Halászbástya története

Az Árpád-házi királyok idejében a Várhegy, szállás- és védelmi helyként is szolgált, majd IV. Béla uralkodása idején vált a terület nagyobb jelentőségűvé, és végül Mátyás király tette a Várhegyet az uralkodók felségterületévé.

A ma is látható Halászbástya az egykori „Híradás” toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő bástyaszakasz alapjaira épült, majd a „Híradás” torony helyére épült fel később a Halászbástya északi főtornya.

A Halászok bástyája elnevezés azon egyszerű oknál fogva született meg, hogy alatta terült el a Halászváros. A halászok az áruikat, a Mátyás templom melletti téren, lévő Halpiacon értékesítették. Szükség esetén tagjai vitézül védték a bástyát az ellenséges betörés elől.

A Halászbástya fő részei

A Halászbástya Schulek Frigyes építőművész főműve lett, mely három épületrészből lett komponálva egy teljes egésszé.

A lépcsők

Amíg nem épült meg a Halászbástya a Várhegyre a bástya déli falába húzódó, hosszú, sötét és szűk Jezsuita lépcsőn lehetett feljutni. Schulek ezt átalakította, és helyenként kiszélesítette, a feljárat alsó kapuját díszítettséggel látta el, a román kori templom maradványaiból feltárt kőoroszlán domborművével.

Az északi és déli bástyák, folyosók

Schulek Frigyes fantasztikust alkotott, mikor az északi és déli bástyákat valamint a folyosókat, összekötő hadicélokat szolgáló mellvédfalat kellemes panorámájú sétánnyá alakította át. A volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakított ki, nyitott oszlopcsarnoksoron nyugvó boltozattal, amelyek felett járható teraszt nyitott. Jelenleg ez a terület ma, mint kilátó szolgál.

A Szent István szobor

A műemlékegyüttes harmadik nagy egységét a déli bástyaudvar és a hozzátartozó országalapító, Szent István lovasszobra alkotja. A szobor elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérte fel.

Stróbl szobrához Schulek tervezte meg a neoromán stílusú alapzatot, aköré pedig az ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot, amelyet a déli bástyaudvar mértani középpontjában helyeztetett el.

 

Kirándulásunk erre a helyszínre!

Vissza